• darazsak
• hangyák
• csótányok (csótányírtás)
• ágyi poloskák (ágyi poloskaírtás)
• kullancsok
• bolhák
• egerek
• patkányok
• és egyéb kártevők irtását
• rovarírtás

Mintegy 3500, melegkedvelő, rejtett életmódú, mindenevő faj tartozik ebbe a csoportba. A magyarországi fajok száma 10. Az egészségügyi kártevőnek minősülő fajok azonban a világszerte elterjedt, nálunk nem őshonos fajok. Többségük éjjel aktív, nappal rejtőzködő életmódot folytatnak. Mindenevők, táplálékszerzésüket kitűnő szaglásuk segíti elő. Képesek az önmegtermékenyítésre is. Nálunk a legnagyobb számban előforduló fajták a Német csótány, az Amerikai csótány, és a konyhai csótány.

Német csótány: Preferált élőhely: meleg (33°C-ig), nedves környezetet szereti. Megjelenés: 10-15 mm-es testhossz (imágók), szalmasárga-világosbarna szín, a nyakpajzson két hosszanti fekete sáv . A teljes lárvális életszakasz optimális körülmények között 6-8 hétig tart. A nőstény párzás(oka)t követően, kb. 1 hetes korában képzi első petetokját, amelyet átlagosan további 6 követ, 3 heti rendszerességgel. a petetok 8 mm hosszú, 3 mm „magas”, 2 mm széles, kezdetben világos (fehér, rózsaszín, majd v.barna), éretten gesztenyebarna. A petetokban 30-40 pete fejlődik.

Amerikai csótány: Preferált élőhely: meleg (33°C-ig), nedves környezetet szereti. Trópusokon, szubtrópusokon a szabadban is él. Megjelenés: 28-44 mm-es testhossz, mahagóni barna szín, jellegzetes mintázattal a nyakpajzson, a lárvák vörösbarna színűek. A teljes lárvális életszakasz 0,5-1 évig tart. A nőstény párzást

követően kb. 3-7 nappal képezi az első petetokot, amelyet további kb. 10 követ, havi rendszerességgel. A petetok 8 mm hosszú, 5 mm „magas”, 3 mm széles, kezdetben világos (fehér, rózsaszín, majd v.barna), éretten fekete. A petetokon keresztirányú szegmentek nincsenek. A petetokban 14-16 pete fejlődik, az inkubációs idő 6-8 hét.

Konyhai csótány Preferált élőhely: meleg, száraztól a nedvesig mindenfajta környezetet kedveli. Megjelenés: 20-24 mm-es testhossz (imágók), sötétbarna-fekete szín, fekete nyakpajzs, a lárvák vörösbarna színűek, ugyanolyan nyakpajzzsal.

Védekezés: Szakember által: permetezés, hidegködös kiűzéssel kombinálva, ULV, porozás, csótányirtó gél, füstképzés. A fertőzöttség meghatározása után: csótánycsapda, csótánykiűző aeroszol alkalmazása.

Megelőzés: permetezéssel tartós méregmező kialakítása,csótányirtó gél, csalétek, csapda.

Vándorpatkány: Európa valamennyi országában gyakori faj, az emberi településekhez kötődve az északi sarkkörön túl is előfordul. Távol-keleti származású, a hajózással terjedt szét, és vált kozmopolitává. A szabad természetben és az ember közelében egyaránt élnek populációi, ezek életmódja eltérő (a szabadban élők kisebb termetűek, és kis ragadozókként viselkednek). Emberi környezetben előfordulnak pl. sertéshízlaldákban, hűtőházakban, lakóterekben, csatornában, sőt mélyebb bányákban is, fűtött helyen egész évben szaporodik. Testtömege:200-400 g. Sprőd, barna bundája van, világosabb hasszínezettel. Minden emberi táplálékféleséget elfogyasztanak, emellett rágásukkal is károsítanak. A nőstény 3-4 hetes vemhesség után almonként 4-10 kölyköt ellik, és ideális esetben évente 5 (de akár 8) alkalommal is szülhet. A szabadban átlagos élettartama 18 hónap, de fogságban átlagosan 3 évig él. Házi patkány: Eredetileg az indiai szubkontinensen élt, az ember azonban mindenfelé széthurcolta. Nincs biztos adat arról, hogy Magyarországon mikor jelent meg, de az bizonyos, hogy a vándor patkánynál korábban. Mára a vándorpatkány Magyarországról teljesen kiszorította. Európában főleg nagyobb kikötőkben fordul elő. Testtömege 150-200 g. Leggyakrabban szürkés barna, világosabb szürke hasszínezettel, ritkán teljesen fekete is lehet. Mindenevő, de a vándorpatkánynál szívesebben fogyaszt gyümölcsöket. Domináns hím vezette csoportokban él, főként március és november között szaporodik, évente 3-5 alkalommal ellenek, 23-24 nap vemhesség után 7-8 utódot.
Milyen betegségeket terjeszt a patkány? pestis, trichinellózis, leptospirózis, tularémia, brucellózis, murin tífusz
Milyen egyéb gazdasági károkat okoz a patkány? élelmiszerek szennyezése, fogyasztása (20 kg/év/egyed), rágás → rongálás fészkelés → épület, közmű (csatorna), gátak, szigetelés rágása → rövidzárlat, tűz
patkányharapási láz, asztma, pszichés tünetek
Védekezés: Patkányirtás általában mérgezett csalétekkel.

A Magyarországon is élő házi egér Észak- és Közép-Európában, a Balkánon, valamint Ázsia nagy részén fordul elő. Természetes környezetében növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt; a növények közt előnyben részesíti a magvakat, gyümölcsöket, leveleket és gyökereket alig eszik. Az ember környezetében élő házi egér bármilyen konyhai hulladékot elfogyaszt, naponta 5-8 g táplálékra van szüksége. A kölykök száma átlagosan 5-7, a vemhességi idő 18-24 nap, évente 3-4 alkalommal fialnak. Háromhetes szoptatási idő után a fiatalok önállósulnak és 2-3 hónaposan már ivarérettek, élettartamuk kb. 2-3 év.

Milyen betegségeket terjeszt az egér? salmonellózis, fertőző agyvelőgyulladás, tularémia, malleus, asztma, pszichés tünetek

Milyen egyéb gazdasági károkat okoz a patkány? élelmiszerek szennyezése, fogyasztása (2 kg/év/egyed), rágás → rongálás fészkelés → élelmiszer szennyezése, vezetékek rágása → rövidzárlat, tűz

Védekezés: csapdázás, mérgezett csalétek, gázosítás (raktárakban)

Megjelenés: 1-4 mm hosszú, vérrel teleszívott állapotban ricinusmag méretű. A fejlődési idő átlagosan 3 év. A nőstény több ezer petét rak, és több évig él. Emberen általában a könyök- hónalj- és térdhajlatban, deréktájon táplálkozik, és szájszervével rögzíti magát. Fűfélék, cserjék levelein várakozva, maximum másfél méteres magasságban az aljnövényzetben, bokrokban, párás, árnyékos helyeken fordul elő leginkább. Súlyos betegségeket terjeszt, mint a Lyme kórt vagy a vírusos agyhártyagyulladást.

Védekezés: permetezéssel (fák, bokrok 1,5 méteres magasságig + aljnövényzet), aspecifikus megoldás.

Több centiméteres, sárga-fekete színezetű rovarok. Szárnyukat nyugalomban hosszában összehajtva tartják a test hátoldalán. Könnyen támadnak, fullánkjuk segítségével mérget juttatnak az áldozatukba. Rágó szájszervük van, általában más rovarok fogyasztói, de gyümölcsökkel is táplálkoznak. Apró, fűrészporszerű darabkákat rágnak ki a fákból, összekeverik a nyálukkal és így pépes anyagot állítanak elő, melyből fészküket építik. Leggyakrabban előforduló fajták Pl.: lódarázs, német darázs, kecskedarázs, fürkész darázs.

Védekezés: Permetezéssel vagy porozással. Permetezés esetén a permetanyagot a fészekbe ill. fészek közeléhez célszerű eljutatni. Szűk nyílás esetén, ha helyhiánnyal küszködünk a porzás lehet a megfelelőbb megoldás.

Térdes csápot és 1 vagy 2 kidudorodással rendelkező potrohnyelet viselő hártyásszárnyúak. Magyarországon 101 fajuk honos. Általában mindenevők, a táplálkozásukra az ún. „szociális gyomor” jellemző. Társadalomalkotó rovarok, egy-egy kolóniában (bolyban) többféle kaszt található. . A dolgozók szárnyatlan, fejlett rágó szájszervű, csökevényes petefészkű nőstények. A fiatal nőstények általában szárnyasak, és csak időszakosan fordulnak elő. A nászrepülést és megtermékenyítést követően szárnyaikat levetik, repülőizmaikat felemésztik. A tojásrakó nőstény(ek) a királynő(k). A hímek szárnyasak, és a nászrepülést nem sokkal élik túl.

Védekezés: Elsősorban permetezéssel. A falak, szélek, sarkok, küszöbök és a hangyák vonulási irányának mentén.